AgroSat | Gépker

PÁLINKA

UNIÓS vétót kaphat a pálinka főzés ?

Több európai uniós szervezet már jelezte tiltakozását a házi pálinkafőzés szabályainak magyarországi enyhítése miatt – mondta az agromonitor.hu-nak Piros László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) alelnöke, aki szerint nem kizárt az sem, hogy lesz, aki az Alkotmánybíróságon támadja majd meg a jogszabályt.

Piros úgy véli: az 50 literig adómentességet kínáló új jövedéki szabályozás egyoldalúan felülírja a Magyarország számára az uniós csatlakozáskor adott derogációt, és más pontokon is ellentétes az EU-joggal. Az adómentes párlatfőzés lehetőségét megteremtő új szabályozást kifogásolta a magyar kormánnyal a tárgyalásokat megszakító Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége is. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint a házi pálinkafőzés segít a takarékos és gazdaságos paraszti gazdálkodás fenntartásában, így "nem veszik kárba az elhullott gyümölcs, tiszta marad a porta".

Az Orbán Viktor miniszterelnök 29 pontos gazdasági csomagjában szereplő, „szabad párlatfőzést” lehetővé tevő jövedéki szabályváltozásról a kormányoldal – állításával szemben – nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Piros szerint ugyanis azt nem lehet annak nevezni, hogy a szakma elmondja észrevételeit és javaslatait, amit a jogszabályalkotók nem vesznek figyelembe, mondván, hogy az ügyben más megszületett a politikai döntés.
Amit ezzel a szabályozással megengedtek előállítani, az nem pálinka – szögezte le Piros, aki szerint az, hogy maga a jogszabály is párlatnak nevezi a terméket, az a törvény egyetlen erényének tekinthető. Pálinkát ugyanis a hatályos pálinkatörvény szerint csak Magyarországon termelt gyümölcsből, szőlőből és törkölyből lehet előállítani, míg a múlt héten elfogadott jogszabály szerint borseprőből, borból, sörből és gabonából is – a gyümölcs pedig akár import is lehet. Nem szól az új jövedéki szabályozás az édesítés és az ízesítés tilalmáról sem, ami pedig a pálinkánál egyértelmű szabály.

Kifogásolja a PNT, hogy nem csak a kereskedelmi forgalomban engedélyezett pálinkafőző-berendezésekkel lesz szabad a párlatfőzés, hanem akár házilag barkácsolt eszközökkel, amelyeket ráadásul be sem kell jelenteni a vámhatóságnak. A piacot veszélyezteti, hogy ellenőrizetlen termékek kerülnek a forgalomba, így nem csak az előállítás lehet veszélyes, hanem maga a termék is. Piros szerint a házi párlatok egy része bizonyosan pálinkaként jelenik majd meg a piacon.

A jogszabályhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet írja majd elő, hogy – új fogalomként – az értékesíteni kívánt házi szeszre párlatzárjegyet kell tenni, azt pedig bejelenteni a vámhatóságnál, illetve megfizetni utána az adót. Ez azok számára is kötelező, akik az egyébként adómentes 50 literes mennyiségnél nem termelnek többet, de abból kívánnak eladni. Piros mindenesetre erősen kétségesnek tartja, hogy közülük bárki is bejelentkezne a hatóságnál.
Könnyen megeshet ugyanakkor, hogy az EU visszavonatja a szabályozást. Már több szervezet – köztük az Európai Szeszipari Szövetség – jelezte kifogásait, és a nyári szünet után valószínű, hogy újra terítékre kerül a téma Brüsszelben. Amikor a pálinkatörvény készült, annak elfogadásakor az EU kérte a zárószavazás elhalasztását, hogy a tervezetet közzétehesse, amellyel kapcsolatban kifogást lehetett emelni – emlékeztetett Piros. Bár most is volt hasonló kérés, ezt a kormány ezúttal nem akceptálta. Az nyilvánvaló, hogy nem felel meg az uniós szabályozásnak, hogy a jogszabály kiveszi a magas szesztartalmú italt a jövedéki szabályozás alól, és szintén uniós normát sért, hogy a minőségellenőrzés hiányzik a rendszerből, ami pedig nemzetállami felelősség. Ugyancsak kifogást emelhet az EU amiatt is, hogy Magyarország egyoldalúan felülírta az uniós csatlakozáskor kiharcolt, 2015-ig érvényes derogációs megállapodást is, amely értelmében háztartásonként legfeljebb 50 liter 86 százalékos gyümölcsszesz előállításáig kedvezményes, 50 százalékos adókulccsal lehet adózni.

A jogszabály változásával az emberek szabadon dönthetnek saját gyümölcseik felhasználásáról, legyen szó lekvárról vagy pálinkáról – fogalmaz a Vidékfejlesztési Minisztérium. A törvénymódosítás elsősorban arra szolgál, hogy megkönnyítse a szomszédok, vendégek kínálására szánt gyümölcspálinka főzését, illetve lehetővé tegye a frissen fel nem használt gyümölcs, a kipréselt szőlő törkölyének házi hasznosítását. A VM megállapításai szerint a pálinkafogyasztás a magyar kultúra része, vidéken ma is az emberi élet fordulóihoz (a születéshez, a keresztelőhöz, a lakodalomhoz, a temetéshez) vagy az esztendő ünnepeihez kötődik. A pálinkafőzés – teszi hozzá a tárca - segít a takarékos és gazdaságos paraszti gazdálkodás fenntartásában, így nem "veszik kárba az elhullott gyümölcs, tiszta marad a porta".

Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hatóság a kisembereket zaklatja a pálinkafőzés miatt, ugyanakkor a milliós, milliárdos kárt okozó bor- és szeszpancsolók tevékenysége fölött szemet huny – szögezi le a VM.